2016. augusztus 7., vasárnap

céltalanság

Igen minden a régi. Csak azt várom, hogy elteljenek a napok. Várom, hogy végre elteljen a hét, aztán pedig várom, hogy elteljen a hétvége és várhatom, hogy megint elteljen egy hét. Nincs kedvem semmihez, és nem akarok semmit. Nem akarok semmilyen célt, se feladatot se semmit. És nincs is, aminek örülhetnék, hogy nincs semmi, ha már ezt akartam, de a semminek meg amúgy sincs miért örülni.

Telnek az évek a semmivel. De ha ragaszkodok hülye tervekhez, akkor se sikerülnek sose. Ha lazán kezelem a dolgokat se sikerülnek sose a dolgok. Nincs variáció, amit kitudnék már próbálni, hogy mivel juthatnék valamire.

Nem tudok megváltozni, nem tudok kifordulni magamból, máshogyan pedig nem tudok a világgal szinkronba kerülni. Mert én valahol mindig máshol lebegek a világban, mint ahol kellene lennem. Bár az nem tudom hol van és hogyan érhető el az a hely.

A múltkor azon elmélkedtem, hogy nem szeretem a nyarat, mert mindenkinek olyan jó nyáron, csak én nem teszek soha semmit. A tavaszt se szeretem, mert akkor is mindenki lelkendezik és mindenkinek olyan jó. A telet se szeretem, mert tele van ünnepekkel amit megint nem tudok kedvelni így. Az őszt szeretem, pedig akkor mindenki nyavalyog, hogy jaj ősz van miért nincs nyár. Lehet, hogy annyira szörnyű vagyok, hogy nekem az a jó, ha másoknak rossz?

Kivagyok ürülve teljesen, nincsennek igazándiból céljaim se, mert nincs értelme, kitűzni se semmi új hülyeséget. Csak egy újabb kudarc lenne az eredménye. Azt mondják a kudarcainkból tanulunk. Engem a kudarcaim hátráltatnak és nem tudok tőlük semmire se jutni. Mert csak azt elemezhetem, hogy mi nem sikerült. Majd a következőnél is és ez mehet így az idők végezetéig. És ahelyett, hogy valamit csinálhatnék, csak azon rágódhatok, hogy miket nem tudtam már megcsinálni és vajon mi lehet az amit még nem próbáltam. Majd azt is berakhatom a sorba. Most igazándiból úgy érzem, hogy nincs is már mit kipróbálni, mert már mindent megpróbáltam. Na jó nem, még nem másztam hegyet és még ejtőernyővel se ugrottam ki repülőből, de kétlem, hogy ilyesmi dologgal jutnék előrébb bármiben is. Lehet valami extrém dolgot kellene tényleg csinálnom? tutira az se sikerülne, még jó, hogy semmi olyan ötlet nem jut eszembe amit tényleg ki is próbálnék.

Remélem sose leszek 90 éves, mert csak azt tudom majd elmesélni, hogy mi minden nem sikerült.

Mar Gruesa - Red Ivy

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése