Azt hiszem megtaláltam a következő hónapokra a gondolkodni valót, hogy elfogadjam az újabb bukást. Csak mert nagyon nehezen tudom feldolgozni, ha valamit nem sikerülhet megvalósítani.
Mindig azt szoktam hinni, hogy menthető a helyzet, hogy van megoldás, csak egy kicsit kell még kitartani vagy türelmesnek lenni. Amikor pedig rájövök, hogy nincs tovább, akkor pedig sokáig tart megemészteni és elfogadni.
Elvileg bármire képesek vagyunk, akkor miért nem sikerülhet bármi? Ha elvileg nincs lehetetlen, akkor miért nem valósíthatunk meg mindent?
Valahogy tanulnom kellene a hibáimból, de nem tudom, hogy tudok-e tanulni egyáltalán. Vagy csak újra és újra ugyanazokat fogom elkövetni mint eddig. Akkor kár lenne erőlködni, mert felesleges az egész.
Sólstafir - Köld
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése